Vlagyimir Putyin jövő kedden Mongóliába megy, ahol elméletileg le kellene tartóztatniuk a Nemzetközi Büntetőbíróság körözése alapján, erre azonban elég kevés esély mutatkozik.
David Cohen úgy véli, hogy nincs valódi stratégiai jelentősége annak, hogy az oroszok képesek-e bevenni a Donbaszban Pokrovszkot vagy sem.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Moszkva nem fog “ráharapni” az ukrán elnök feltételei mellett megrendezendő békekonferenciára.
Li Csiang, Kína miniszterelnöke Moszkvában Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Mihail Misusztyin orosz miniszterelnökkel is találkozik.
Egyelőre semmi jele annak, hogy az ukrán támadókat kiszorítanák az oroszországi Kurszk környékéről. Bár aligha lesz tartós az ukrán ottlét, a merész vállalkozás mindenképpen komoly következményekkel jár.
Egy hete nyomul előre Oroszország területén belül az ukrán hadsereg, a művelet célja sejthető, ahogy a végső kimenetele is. Helyszíni tudósítások alapján bemutatjuk, milyen az ukrán csapás és az orosz válaszcsapás a betörésben résztvevő katonák és a határvidék mindkét oldaláról menekülni kényszerülő civilek szemszögéből.
Az elnök szerint az orosz hadsereg határozottan tör előre.
Orbán Viktor elvarázstalanodásáról, hibás jóslatairól, a túltolt LMBTQ-kultúráról, a bevándorlók integrációjának kudarcáról és a magyar társadalom kijózanodásáról beszélgettünk Szent-Iványi Istvánnal.
Az orosz elnök üzenetét hétfőn adta át a Teheránban tárgyaló Szergej Sojgu.
Vlagyimir Kara-Murza az ezredforduló óta politizált Vlagyimir Putyin táborával szemben, majd 2022-ben letartóztatták és hazaárulásért 25 év börtönre ítélték.
A hidegháború vége óta legnagyobb fogolycserét hajtották végre Oroszország és a Nyugat között, 26 személy nyerte vissza a szabadságát. A fogolycsere jól jöhet a Fehér Háznak, de lehetnek negatív következményei is.
Roger Boyes, a lap újságírója úgy látja, bárki is lesz a következő elnök Amerikában, az ukránoknak nyújtandó védelem a Nyugat számára már nem lesz olyan kulcsfontosságú, mint idáig.
Az orosz sportági szövetségek úgy állítják be, hogy az olimpián a nyugati bojkott áldozatai lettek. Sok sportoló mégis szívesen ott lett volna Párizsban, ám a hatalom nem engedte – írja cikkében a Die Zeit orosz származású újságírója.
A Szovjetunió 1991-es szétesése után Belarusz lehetett volna az egyik sikeres, önálló útra lépő utódállam. Mostanra orosz gyarmati sorba süllyedt, amiért a 30 éve tartó hatalmához mindenáron ragaszkodó Aljakszandr Lukasenka államfőt terheli a legnagyobb felelősség.
Nyikita Hruscsov dédunokája szerint Vlagyimir Putyint, amikor megtámadta Ukrajnát, az vezérelte, hogy nem kapta meg az általa szükségesnek tartott figyelmet a Nyugattól, ezért megmutatta, mire képes erőszakkal.
Teljesen egyértelmű, hogy a szovjet típusú hadigazdaságban messze nem olyan rózsásak az állapotok, mint ahogyan azt Moszkva el akarja hitetni, ezzel együtt többet kell tenni, hogy a Kreml észhez térjen – írja a The Guardianben megjelent közös cikkében a svéd, a dán, az észt, a finn, a lett, a litván, a holland és a lengyel pénzügyi tárca vezetője.
Miközben 1945 után a Szovjetunió nagyban fegyverkezett, ellensúlyozandó a lemaradását, a nyugati társadalmak elbizonytalanítására, kormányaik gyengítésére békeoffenzívát indított. A keleti blokk országai csatlakoztak hozzá, így Magyarország is, de nyugati értelmiségiek egy része szintén bedőlt neki.
Tenni kell az oroszok ellen az északi sarkkörön túl is – javasolja James Stavrides, az USA haditengerészet egykori admirálisa, a NATO európai erőinek volt főparancsnoka.
Ukrajna támogatása és felkészülés Trump lehetséges elnökségére – ez volt a két legfontosabb feladat a 75 éves NATO csúcstalálkozóján. A célt sikerült elérni, a „békeharcos” Orbán Viktor pedig mindent aláírt, amit elé tettek.
Videóklipben hirdeti tíznapos világkörüli békemisszióját Orbán Viktor. Bár a tárgyalások érdemi részéről nem nyilatkozik, világossá vált, hogy a magyar kormányfő az oroszok érdeke szerint szorgalmazna olyan megállapodást, ami területért kínálna békét a megtámadott országnak. A terv azonban több sebből vérzik.
