Putyin szerint nem fogják hagyni, hogy az ukránok atomfegyvert hozzanak létre
Az orosz elnök provokációnak nevezte Zelenszkij kijelentését arról, hogy Ukrajna nukleáris fegyvereket hozna létre, ha nem lesz a NATO tagja.
Az orosz elnök provokációnak nevezte Zelenszkij kijelentését arról, hogy Ukrajna nukleáris fegyvereket hozna létre, ha nem lesz a NATO tagja.
Ugyanazt akarja elérni Oroszország Moldovában pénzzel és propagandával, mint Ukrajnában rakétákkal és tüzérséggel: Moszkva-barát kormányzat hatalomra segítését. Az elnökválasztáson és EU-s népszavazáson derül ki, mennyire hatékony a „békésebb” módszer.
Templomfoglalásba és verekedésbe torkollt az, hogy életbe lépett Ukrajnában az a törvény, amely betiltja az oroszországival együttműködő ukrán ortodox egyház működését. Bár sok ukrajnai egyházi személyiség Moszkva oldalán áll, a hívők nagy része nem az oroszpártiság, hanem a hagyományok miatt tart ki.
Azt azonban már nem fejtette ki, hogy az ukrán elnöknek mit kellett volna tennie, hogy megakadályozza az orosz támadást.
Az ukrán mélységi csapások miatt Oroszország átírja nukleáris doktrínáját, amivel elvileg könnyebbé teszi az atomháború megindítását. Putyin újra blöffölhet, de a Nyugatnak reagálnia kell a bejelentésére. Brit sajtóértesülés szerint atomfegyverek célba juttatására alkalmas amerikai repülőgépek érkezhetnek a kecskeméti repülőtérre.
A Moszkva és Phenjan közötti szerződés kimondja: ha az egyik fél ellen egy másik állam vagy több ország fegyveres támadást intéz, a másik azonnal katonai segítséget nyújt neki.
Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol a genderről, az állam nem írhatja elő, hogy mi a helyes álláspont ebben a kérdésben, sem egyik, sem másik irányban – mert különben már nem lennénk messze a totalitarizmustól – fejti ki a Neue Zürcher Zeitungban Lorenz Engi, aki a közjog és a jogfilozófia professzora a St. Galleni Egyetemen, de tanít és kutat Freiburgban is.
Az EU balti politikusokat nevez ki az Oroszországgal foglalkozó posztokra, a költőként és fizikusként indult litván Andrius Kubilius védelmi felelős régóta sürgeti a távolodást Moszkvától.
Orosz tévék, bíróságok és más szolgáltatások is leálltak egy több napja tartó hackertámadás során, melynek feltételezett elkövetői az ukrán állam által támogatott hackerek lehettek.
Bob Woodward új könyvében arról ír, hogy legalább hétszer is beszéltek, ám az újrázásra készülő Trump kampánycsapata hevesen tagadja, hogy ilyesmi megtörtént volna.
Orbán Viktor és a tekintélyuralmi magyar állam lenyűgözi az európai populistákat, köztük az Osztrák Szabadságpárt politikusait. Így volt ez Lengyelországban, ahol nyolc évbe telt, de sikerült újból a demokrácia útjára lépni – írja az osztrák lapban Bartosz Wielinski, a Gazeta Wyborcza főszerkesztő-helyettese.
A neves szlovén filozófus, a Londoni Egyetem egyik intézetének vezetője a józan ésszel ellentétesnek tartja, hogy Moszkva továbbra is azt állítja: önvédelemből rohanta le a szomszédos országot. A Project Syndicate-en közzétett elemzésében rámutat: sajnos, nem lehet csak legyinteni e propaganda hallatán, mivel az erősen korlátozza a siker esélyét bármiféle komoly béketárgyaláson.
Volodimir Zelenszkij győzelmi tervet készített, amellyel szerinte igazságos békével lehetne lezárni Oroszország és Ukrajna háborúját. Ehhez azonban arra is szükség lenne, hogy a Nyugat feloldja a fegyverhasználati korlátozásokat, amire egyre nagyobb az esély. Vlagyimir Putyin viszont ismét az atomfegyverek bevetésével fenyegetőzik, ráadásul ehhez új szabályokat ír.
Az Oroszország ellen levegőből vagy a világűrből indított tömeges légicsapásról szóló hiteles információk is kiválthatják a nukleáris választ.
A szorult helyzetben lévő Ukrajna előtt új lehetőség nyílhat meg, ha a nyugatiak engedélyezik számára a rakétáikkal a mélységi csapásokat. Oroszország máris hátrább vonja a bázisait és szankciókat ígér.
Magyarország ezek szerint nem folytat olyan politikát, amely „destruktív neoliberális ideológiai hozzáállást erőltet”.
Ez 1,4 millió darab drónt jelentene.
Az orosz és a kínai nyomulás veszélyezteti Mongólia semlegességre törekvő „harmadik szomszéd” politikáját és fiatal demokráciáját. A közép-ázsiai országot a klímaváltozás sem kíméli.
Az urán, titán és nikkel kivitelének korlátozása nagyban érintheti az európai gazdaságokat, de Moszkva is megsínylené a lépést.
Az orosz elnök egy vlagyivosztoki gazdasági fórumon trollkodott.